Kevesebbet fogyasztunk

Energiahivatal: Az áramelosztók az elmúlt években sokat tettek az ellátás biztonságának javításáért

Statisztikai adatok szerint a korábbi évekhez képest tavaly kevesebb áram fogyott Magyarországon, viszont ennek egy részét külföldről szerezték be. Idén áprilisban már a fogyasztás harmadát importáramból elégítették ki. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal megállapítása szerint a hazai áramellátás biztonságos, a rendszer állapota pedig stabil.

A hazai áramfogyasztásról mindig eltérő vélemények hangzanak el, nehéz kiigazodni azon, mennyi is az annyi. Mindenképpen irányadó a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kimutatása, amely szerint 2012-ben csökkent a hazai villamosenergia-felhasználás, amit „az egyetemes szolgáltatásban vételezők fogyasztásának csökkenése eredményez”. 2012-ben összesen 33 703 gigawattóra (GWh) volt az áramfogyasztás: az egyetemes szolgáltatásban 7,9 százalékkal, 1030 GWh-val csökkent az előző évihez képest, míg a szabadpiaci kereskedelemben vételezett energia mennyisége kis mértékben nőtt. Utóbbi magyarul annyit jelent, hogy több áramot kellett külföldről behozni. A villamosenergia-rendszert irányító Mavir statisztikái szerint 2013 áprilisában a fogyasztás 34 százalékát importáram elégítette ki.

Kieső kapacitások

Az import 30 százalék feletti aránya ellátásbiztonsági kérdéseket vethet fel – figyelmeztetett az egyik hazai elemzőközpont. A veszélyekre az aktuális Nemzeti energiastratégia is kitér. „A kieső villamosenergia-termelő kapacitások pótlása során figyelembe kell venni az új erőmű hatásfokát, kibocsátását (vagy annak megtakarítását), várható kihasználtságát, a használt energiahordozó fajtáját és a hőhasznosítás kérdését, mindezt életciklus alapú szemléletben. A felsoroltak szem előtt tartása a növekvő igények biztonságos ellátása, a kiszámítható befektetői környezet és szigorodó környezetvédelmi előírások miatt szükséges. Várhatóan a paksi atomerőmű, illetve az államtól függetlenül, a piac és befektetői döntések következtében feltételezhetően a csepeli áramtermelő, a Dunamenti Erőmű 1-2 új blokkja és a Debreceni, Gönyűi, Kispesti és Újpesti Erőmű kivételével a ma létező nagyerőművek mindegyike kivezetésre vagy jelentős átalakításra kerül 2030-ig. Ebből előreláthatóan mintegy 3000 megawatt kapacitást már 2020 előtt leállítanak. Noha a beruházási igény még 40 év viszonylatában is jelentős, fontos megjegyezni, hogy a beruházások nem halogathatók, mivel a költségek később még magasabbak lesznek. A működési költségek szempontjából a fosszilis energiahordozók esetén a beszerzési ár, a megújuló energiaforrások hasznosítása esetén pedig a kötelező átvétel aktuális rendszere jelent bizonytalanságot. A költségvetési terhek ismeretében e beruházásokhoz a szükséges forrásoknak a pénzügyi piacokról való biztosításához stabil szabályozó- és ösztönzőrendszerre, valamint hálózati hozzáférés biztosítására van szükség.”

Elvárt színvonal

A MEKH a fogyasztók érdekeinek védelmében határozta meg a villamosenergia-ellátás évente szigorodó minimális minőségi követelményeit és elvárt színvonalát, és álláspontja szerint a hazai áramellátás rendben van. Kimutatása szerint 2012-ben a felhasználók átlagosan 1,16 alkalommal tapasztaltak feszültségkimaradást, szemben a 2011. évi 1,21 alkalommal. 2012-ben egy fogyasztó átlagosan 76 percet töltött áram nélkül, amely megegyezik a 2011-es értékkel. Az MEKH úgy véli, „az elosztói engedélyesek az elmúlt években sokat tettek az ellátás biztonságának javításáért, így a hivatal által előírt minimális minőségi követelményeknek egy elosztó kivételével megfeleltek. A követelmény túllépése ebben az esetben is csak minimális volt, így nem járt szankcióval. Az elvárt színvonal tekintetében az elosztók sok esetben elmaradnak a követelményszinttől. Ezek teljesítésének ösztönzésére a hivatal a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet.”

Tágabban nézve: a 2010–2012 hároméves átlagokat a 2009–2011 hároméves átlagokhoz hasonlítva jelentősebb a javulás. Például 7,7 százalékkal ritkábban történt üzemzavar, az elhárítási idők 7,6 százalékkal csökkentek. A hálózat üzembiztonsági jellemzői közül a kiesési mutató éves szinten 9,1 százalékkal romlott, de hároméves átlagban 3,9 százalékos javulás látszik. A középfeszültségű szabadvezetékek üzemzavarainak száma éves szinten 7,3 százalékkal, hároméves átlagban 2,5 százalékkal javult.

A MEKH adatai szerint gázból is kevesebb fogyott tavaly. Hazánkban évek óta csökken a gázfelhasználás, 2008-hoz képest 2012-ben 2,1 milliárd köbméterrel fogyott kevesebb. Tavaly az összes fogyasztás 10,2 milliárd köbméter volt, amelynek 21 százaléka hazai termelésből, 79 százaléka külföldi beszerzésből származott. A szabályozott áron vásárló lakossági felhasználók fogyasztása is folyamatosan csökken. Míg öt éve még 4 milliárd köbmétert, addig 2012-ben már csak 3,2 milliárd köbmétert vételeztek. Az elfogyasztott gáz mennyiségét több tényező is befolyásolja, például a szolgáltatóváltás, az egyre tudatosabban spóroló lakosság, de nagy mértékben hatással van rá az időjárás is. A hivatal megállapítása szerint a hazai földgázrendszer kapacitása jelenleg több mint kétszerese a maximális országos földgázfogyasztásnak, így az ellátásbiztonság technikai feltételei adottak.

Mit tud a lakosság?

Egy energetikával foglalkozó hazai honlap megbízásából a lakosság körében végzett felmérés azt mutatja, hogy az áramszolgáltatást a kérdezettek 71 százaléka teljesen megbízhatónak tartja, és mindössze 4 százalék adott a közepesnél rosszabb osztályzatot. A hálózatok színvonalának folyamatos romlását többen prognosztizálják az árampiacnál (61 százalék), mint a gázpiacnál (55 százalék). Egyes egyetemes szolgáltatók kivonulását mindkét energiafajtánál a megkérdezettek 39 százaléka tartja valószínűnek.

Hlavay Richárd, a honlap főszerkesztője úgy értékelte a kutatást, hogy az alapvető kérdésekben nincs változás a 2009-es felméréshez képest.

– A magyar háztartások energiával kapcsolatos hozzáállása, tudása érdemben nem változott – mondta. – Alapvetően még mindig a földgáz határozza meg a magyar energiapiacot, a távhő némiképpen visszaszorult, de az energetikai szektor jellege alapvetően nem változott. Az elmúlt négy évben nem törtek előre a megújuló energiaforrások, a háztartások túlnyomó többségének nincs hozzáférése ilyenekhez. Különösen a városokban és kiemelten a fővárosban rossz a helyzet, ahol a háztartások 96 százalékának energiaellátása teljes egészében a közműszolgáltatóktól függ. A lakosság túlnyomó része még azzal sincs tisztában, hogy pontosan mennyi energiát fogyaszt havonta. A válaszadók alig 16 százaléka tudott felelni erre a kérdésre. A lakosság 71 százaléka gondolkodik az energiatakarékosságon, de jelentős részük egyetlen fillért sem hajlandó ezért befektetni, míg 16 százalék csak tízezer forintnál kevesebbet.