Nemesfémek az utca porában

Mázsaszámra nyerhető ki arany, platina, palládium és ródium

Angliában megtalálták a módját, hogyan lehetne hasznosítani az kipufogógázokban lévő kincset, mivel – bármilyen meglepőnek tűnik is – van benne. Idehaza inkább a közlekedésből származó szennyezőanyagokat kellene csökkenteni, és akkor eleve halott ötlet lenne az effajta nemesfémkinyerés – vélekedett az ötletről az egyik hazai zöldszervezet szakértője.

A kincs az utcán hever – legalábbis a brit közutakon erre alapozza nemesfémkinyerő technológiáját a Veolia Environmental Services nevű vállalat. A cég Nagy-Britannia negyven városában tisztíja az utcákat, amely során becslése szerint évente egymillió font (350 millió forint) értékű aranyat, platinát, palládiumot és ródiumot is felsöpör. Ezek a nemesfémek az autók katalizátoraiból a kipufogógáz révén kerülnek a kövezetre.

Főutak mentén koncentrálódik

A hagyományos utcatisztítási módszer után – amikor utcaseprő autók vagy munkások végzik a szó szerint piszkos munkát – egyszerűen a szeméttelepekre vagy a komposztálókba került a látszólag értéktelen por. A Veolia azonban Ling Hallban nemesfémkinyerő üzemet épített, ahol az utcáról begyűjtött por jó pár tisztítási fázison, szűrésen és vegyszeres mosáson megy át, és a legvégén kinyerhetők belőle az értékes anyagok.

Richard Kirkman, a cég műszaki igazgatója elmondta: az utca porában nagyjából olyan arányban fordulnak elő a nemesfémek, mint az ércben, így technológiájuk hasonló haszonnal kecsegtet, mint a hagyományos ércbányászat. Bár a nemesfémek igen kis mennyiségben hevernek az utcán, a vállalat nagy adag port tud feldolgozni: évente 165 ezer tonnát gyűjt be az utcákról. A cég reményei szerint ebből másfél tonna platinára, 1,3 tonna palládiumra és 8 mázsa ródiumra tehet szert. Az aranyról nincsenek pontos adatok.

Kicsit továbbgondoltuk a történetet: vajon idehaza is létre lehetne hozni egy ilyen nemesfémkinyerő üzemet? Főként Budapesten és a többi hazai nagyvárosban meglehetősen sok kocsi dübörög, tehát ok – vagyis elég szennyezőanyag – lenne hozzá. Lenkei Pétertől, a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadójától tudakoltuk: vajon a kipufogógázok nyomán a hazai utak is tele vannak arannyal, platinával, palládiummal és ródiummal?

– Az túlzás, hogy tele vannak, de mindenesetre mérhető mennyiségben vannak jelen a levegőben, legalábbis a platinafémek – mondta a szakember a ZEM-nek. – A katalizátorokban a platina mennyisége 0,5-2 gramm közötti. Milliós járműszámra vonatkoztatva már komoly mennyiség, amely a városokban és a főutak mentén koncentrálódik. A kibocsátott nemesfémek egy része a porhoz kötve jelenik meg az utcákon, más részük az épületek falán vagy épp az emberek tüdejében köt ki.

A Budapest levegőszennyezettségének története című kiadvány kitér a fővárosi utakra rakódó fémekre, az is kiderül belőle, hogy miből mennyi lehet. „A közúti gépjárművek kipufogógázainak utókezelésében általánosan elterjedtek a hármashatású katalizátorok, amelyek nagy mértékben csökkentik a nitrogén-oxid, a szén-monoxid és más szénhidrogének kibocsátását. Működésük a platinafémek által katalizált kémiai folyamatokon alapul: a szén-monoxid és a szénhidrogének platina (Pt) és palládium (Pd) segítségével szén-dioxiddá és vízzé oxidálódnak, míg a nitrogén-oxidok nitrogénné való redukcióját a ródium (Rh) valósítja meg. A hármashatású katalizátorban a Pt, a Pd és az Rh aránya 1:14:1-1:28:1 között változik, és a platina mennyisége 0,5–2 gramm közötti. A nitrogén-oxidok redukciójának elősegítésére a katalizátorok gyakran tartalmaznak még ruténiumot és nikkelt, valamint a platina hatásának növelésére és a rögzítőbevonaton való jobb tapadása érdekében cérium-oxidot. A katalizátorok elterjedésével azonban egy új probléma merült fel, mivel használatuk során a gépjárművek a kipufogógázzal platinafémeket is kibocsátanak. A katalizátorokból a platinafémek kémiai deaktiválódás, mechanikus hatások és kopás következtében jutnak ki, aeroszol formájában. A platinafémek nyomnyi mennyiségben vannak jelen általános környezetünkben, így a gépjárművek emissziója relatíve nagy változást okozhat. A platinafémek potenciálisan toxikus fémek, sejtmérgek, és allergiás tüneteket válthatnak ki.”

Csökkenteni a szennyezést

Hogy minderre alapozva érdemes lehet-e az angliaihoz hasonló magyarországi „aranygyárat” létesíteni, azt Lenkei Péter nem tudta megmondani.

– A kipufogógázokban lévő anyagok főként szennyezők, amelyeket más módon sokkal könnyebb előállítani, ha az iparnak szüksége van rá. A szén-dioxid sok helyen magától feltör a talajból tisztán, például Répcelaknál, a nitrogén-oxidokat a műtrágyagyártásban használják, és földgáz égetésével nyerik, a benzol és a toluol a benzin összetevője, elégetlenül kerül a levegőbe a motorokból, de sokkal könnyebb kőolajból leválasztani. A kipufogógázok hőjét ma már sokkal inkább hasznosítják, például kapcsolt áramtermelésre.

Ugyanakkor a Levegő Munkacsoport több más civilszervezettel együtt régóta azt szajkózza, hogy inkább a közlekedésből származó szennyezőanyagokat kellene csökkenteni, és akkor eleve halott ötlet lenne az effajta nemesfémkinyerés. A szervezet korábban sürgette a tehergépkocsik kilométer-arányos útdíjának bevezetését – ez időközben megtörtént ugyan, de olyan módon, hogy meglehet, többet árt a környezetnek, mint eddig. Ugyanis az új rendszer az A településről a B-be való eljutásra gyakran dupla akkora távolságokat ad meg, mint amikor a sofőr papíralapú térkép alapján haladna. Tehát ez a szisztéma levegőszennyezési szempontból mindenképpen finomításra szorul. A szervezet szerint szükséges a gépjárművek adóztatásának olyan átalakítása, amely előnyben részesíti a környezetkímélőbb járműveket, továbbá elő kell segíteni a nulla emissziós buszok beszerzését, annál is inkább, mert erre 85 százalékos támogatást ad az Európai Unió. Komoly eredmény érhető el a gépjárművek környezetvédelmi ellenőrzésének szigorításával is – vélekedik a Levegő Munkacsoport.

Londoni akciótervek

És ha már Angliával kezdtük, érdemes zárásként felidézni, hogy Londonban hogyan törekednek a közlekedési légszennyezés csökkentésére. 2003-ban az EU legnagyobb városának a Cityt is magában foglaló belvárosában életbe lépett az úgynevezett dugódíj. A területre behajtó gépkocsik után 2011. január elseje óta 10 fontot kell fizetni, de vannak különféle kedvezmények. A bevételből a londoni tömegközlekedés javítását finanszírozzák. A tisztább levegő és a kevesebb zaj az intézkedés járulékos haszna. Az elektromos meghajtású autók mentesülnek a díjfizetés alól.

Londonban 2008 óta a leginkább légszennyező dízel tehergépjárművek csak magas behajtási díj ellenében közlekedhetnek. Ebbe a körbe tartoznak a régebbi típusú teherautók, autóbuszok, minibuszok és egyéb haszonjárművek. London önkormányzata a parkolás szabályozásával is igyekszik kordában tartani a gépkocsiforgalmat. Erre a legjobb példa a 2001 és 2003 között épült Gherkin (Uborka) épület. Az épületben 46 250 négyzetméter iroda és 1400 négyzetméter kereskedelmi terület van, négyezren dolgoznak benne, és naponta több ezerre tehető a látogatók száma is. Nincs egyetlen parkolóhely sem az alkalmazottak, sem a látogatók autói részére, viszont van parkolóhely 118 kerékpárnak, 52 motorkerékpárnak és 5, mozgáskorlátozottak által használt gépkocsinak. Ezen kívül rengeteg fát ültettek.

London az első olyan több milliós lélekszámú főváros, ahol a városvezetés tervet dolgoztatott ki és fogadott el a gyaloglás népszerűsítésére és a gyalogos közlekedés körülményeinek javítására. A 2004-ben megjelent Londoni sétaterv (Walking Plan for London) célja, hogy a város 2015-re a Föld egyik leginkább gyalogosbarát városává váljon. A londoni zöldszervezetek szerint az intézkedések jó irányba mutatnak, a megfelelő levegőminőség eléréséhez azonban további intézkedések szükségesek. Na, akkor lesz bajban a Veolia cég: az üzemében nem lesz miből kinyerni a nemesfémeket.