Inni kell, ha meghalunk is?

Halálos áldozatokat szedett Amerikában az egyik népszerű energiaital

Az energiaitalok egyre több bajt okoznak. A helyzet súlyosságával csak néhány hónapja szembesült a világ, amikor az amerikai Food and Drug Administration (FDA) bejelentette: bizonyíthatóan hat ember haláláért felelős az egyik népszerű energiaital. A botrányt egy tinédzser halála robbantotta ki, aki egyetlen nap alatt simán lehajtott két 0,75 literes kiszerelésű energiaitalt. Az újfajta serkentő italok azonban sosem voltak olyan népszerűek, divatosak, mint napjainkban.

Kezdésnek mindjárt egy mellbevágó adat: a 16-25 évesek 12 százaléka napi szinten jelentős energiadózist ígérő nedűket hörpöl. E slágertermékek sikeréhez nagyban hozzájárulnak az idolok, akik reklámfigurái (bábjai?!) lettek az energiaitalokat gyártó óriáscégeknek. Az amerikai élelmiszer-biztonsági hatóság, az FDA által megnevezett energiaital-márkát például az autósport héroszai közül Michael Schumacher és Stéphane Peterhansel is népszerűsítette.

Koffein és marketing

Az energiaitalok mezőnyében a csúcstartó ott tart már, hogy Forma–1-es csapata van, amely szinte egyeduralkodó a száguldó cirkuszban, ráadásul gyártója a futballban is nagy befizetőnek számít mind Európában (főként Ausztriában), mind a tengerentúlon (főként az Amerikai Egyesült Államokban). Marketinggépezete van olyan erős, hogy az aggodalmaskodó szervezetek és orvosok hangját újra meg újra elcsöndesítse. Az üzlet ennél fogva virágzik. A titok nyitja a koffein, amely a Magyar Értelmező Kéziszótár meghatározása alapján kész csoda, elvégre „a szívműködést serkentő alkaloid”. Igen ám, de korántsem mindegy, miből mennyi kerül be az emberi szervezetbe. Ne felejtsük el, hogy a koffein a kávénak és a teának is alkotóeleme, tehát eleve bőven hörpölünk belőle, hát még ha az energiaitalokat is felvesszük a listára… Márpedig egy felmérésből kiderült: úgy fest, hogy ebben, az embertől mind többet és többet követelő világban egyre kevésbé tudjuk elképzelni az életünket különféle serkentők, látszólag pluszenergiát adó, bár nem feltétlenül egészséges készítmények nélkül.

„A felnőtt lakosság igen jelentős része ébred gyakran fáradtan, kialvatlanul, így nem meglepő, hogy szinte nincs olyan ember, aki ne alkalmazna valamilyen praktikát az ébrenlét fokozása érdekében. A megkérdezettek közel 60 százaléka napi szinten fogyaszt kávét kifejezetten ilyen céllal, további közel 10 százalékuk 2-3 naponta teszi ezt” – olvasható az egészségügyi piackutatással foglalkozó Szinapszis felmérését lezáró vizsgálati anyagában. A listát a tea folytatja: az emberek közel 40 százaléka mindennap, 16 százalékuk valamelyest ritkábban, 2-3 naponta fogyasztja a fáradtság elűzésére. Megfigyelhető, hogy a két leggyakoribb élénkítő ital népszerűsége lényegesen magasabb a saját bevallásuk szerint stresszes munkát végzők körében. Egyéb demográfiai szempontból a kávéfogyasztás különösen 25 év felett ugrik meg, míg a teát említők aránya az átlag körül alakult a különböző korcsoportokban. Az ébrenlétet fokozó egyéb megoldások közül egyet mindenképpen érdemes még kiemelni: a lakosok 25 százaléka napi szinten valamilyen koncentrált tevékenységgel – például fokozott fizikai igénybevétellel, változatos munkavégzéssel – küzd az álmosság ellen, további 18 százalékuk hetente néhányszor hívja ezt segítségül. A módszert főként azok választják, akik a mindennapi életben egyébként is fizikai jellegű munkát végeznek.

Veszélyben a fiatalok

A Szinapszis felmérésében az alkalmazott élénkítő szerek listájában viszonylag az utolsók között szerepel az energiaital, hiszen az átlagpolgároknak csupán közel 8 százaléka említette, hogy naponta vagy hetente néhányszor ezzel fokozza az ébrenlétét, ám az italt említők aránya jelentős különbséget mutat a korcsoportok szerint. A 16-25 év közöttieknek pedig már a 12 százaléka napi szinten, további 13 százaléka 2-3 napos gyakorisággal fogyaszt energiaitalt. A tendencia tehát az, hogy a fiatalok nem annyira a kávét vagy a teát favorizálják, hanem inkább az ütősebb serkentőket. Ráadásul ma már a kisiskolások is vonzóbb portékának képzelik az energiaitalokat, mint a tejféléket, ami riasztó jel, mert szakértők szerint kalciumtartalma miatt a tej gyermekkorban különösen fontos élelmiszer.

Mindeközben egyre több tragédia hátterében állhat ott az energiaszomj. Anais Fournier halálát is vélhetően ez okozta. A 14 éves amerikai lány egy nap alatt két 0,75 literes kiszerelésű energiaitalt is lehajtott, ami nagyjából annyi koffeint tartalmazott az egyéb teljesítményfokozó anyagok mellett, mint három és félszer annyi coca-cola. A lány szüleinek jogásza szerint a halál oka egyértelműen koffeintúladagolás volt, és immár az FDA is erre gyanakszik. A gyanúba került energiaital-gyártó képviselői viszont azt hangoztatják, hogy a vádak nem állják meg a helyüket, mivel nyolcmilliárd doboz eladott ital után ez volt az első ilyen elhalálozás. Igen ám, de szóba sem kerülnek a gyanús esetek, amelyekből – elég csak rákeresni az interneten – világszerte mind több akad.

Az FDA konkrét állásfoglalása azonban perdöntő, az ügynökség szerint összesen 480 mg koffeint tartalmazott a gyilkos mennyiségű energiaital, és az is kiderült, hogy az amerikai lány halála előtt már öten haltak bele az energiabomba túlzott fogyasztásába. Erről a boncolási jegyzőkönyvek is világosan fogalmaznak. Igaz, az üdítőitalok az Amerikai Egyesült Államokban fél literenként legfeljebb 71,5 milligramm koffeint tartalmazhatnak, az energiaitalokon azonban ezt az értéket nem kell feltüntetni, sem pedig betartani. Nem úgy, mint Magyarországon, ahol korlátozzák a koffeintartalmukat – így egy átlagos kiszerelésű butéliában úgy 80 mg lehet –, a chipsadó miatt pedig több gyártó kispórolja már a másik károsnak tekintett összetevőt, a taurint is.

Halálos kólaszínezék?

Ma már ott tartunk, hogy az energiaitalt gyártó óriáscégekkel szemben a legnagyobb kólagyártók egészen mértékletesek. A legnagyobbak például bejelentették, hogy áttérnek a kevesebb színezőanyagot tartalmazó termékek gyártására. Jó ideje forgalmaznak már koffeinmentes termékeket, újabban pedig az ital jellegzetes barna színét adó karamellszínezéktől szabadulnak meg, miután tavaly egy amerikai civilszervezet, a Center for Science in the Public Interest (CSPI) a kutatásai alapján rákkeltő hatásúnak találta a 4-metil-imidazolt tartalmazó színezéket, és erre hivatkozva a közismert márkájú kólák egyikének betiltását szorgalmazta az FDA-nál. Kalifornia állam hatósága elébe ment a dolgoknak: rövid úton a rákkeltő anyagok közé sorolta a színezéket, így a vele készült kólák palackjait rákveszélyre figyelmeztető címkével lenne szabad csak forgalomba hozni. Nem csoda, hogy a legnagyobb kólagyártók – bár igyekeztek bagatellizálni a veszélyt – inkább a receptúrán változtattak.

– A karamellizálás során az eljárásnál ammóniumot és szulfitokat használnak, és olyan vegyületek szabadulnak fel, amelyek az emberi szervezetre károsak lehetnek. Betiltva ugyan nincs ez a típusú színezék, de a káros anyagok miatt korlátozzák a felhasználását – erősített meg Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszer-szakértője.

 

Nem véletlen, hogy az Európai Unió is egyre szigorúbb szabályozással él. Az már más kérdés, hogy a gyártók hogyan sakkoznak, hiszen nincs olyan szabály, amely nem játszható ki, az energiaitalok mezőnyében ráadásul egyre több az új játékos.