Bioüzemanyag: az EP már csak hulladékból és algákból pártolná a gyártását

A bioüzemanyagok ügyében ismét áll a bál, miután a Nemzetközi Intézet a Fenntartható Fejlődésért (IISD) közzétette, hogy a pálmaolaj felhasználása az előrejelzésekhez képest sokkal nagyobb mértékben nőtt, és már a biodízel 20 százalékát teszi ki. Szakértők szerint a pálmaolaj miatt több millió tonna üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. Az Európai Parlament is érzi a bajt, ezért új korlátok közé szorítaná a hagyományos bioüzemanyagok használatát, és növelné a második generációsok arányát.

Voltak idők, amikor úgy tűnt, hogy a nagy keményítő- vagy olajtartalmú termőföldi növényekből előállított biodízel lehet az egyik jó megoldás a közlekedésben a fosszilis energiahordozók kiváltására. 2005 táján a szkeptikusokat még szívesen lehurrogták például a pálmaolajra felesküdött szakértők is. Mára megváltozott a helyzet, szinte nincs nap, hogy ne szapulná valaki fennhangon az EU bioüzemanyag-politikáját. Igaz, időközben megváltoztak az arányok: felmérések szerint 2006-ban a biodízel 8 százaléka készült pálmaolajból, 2012-ben viszont már a 20 százaléka!

Marad az üvegházhatás

Az európai uniós repcetermesztése is több mint 5 millió tonnával nőtt 2006 és 2009 között, de a bioüzemanyagok iránt megnőtt kereslettel – amelyet az EU-nak a megújuló energiaforrások mind nagyobb arányú használatát előíró irányelvei is fokoztak – nem tudott lépést tartani. Az EU ezért mind nagyobb mennyiségben importálni kénytelen a fogyasztásra kész biodízelt, amelynek azonban 30-50 százaléka pálmaolajból készül. Ezzel pedig az a baj, hogy a megnőtt kereslet kiszolgálására telepített pálmaolaj-ültetvények ökológiailag fontos erdők és mocsárvidékek területét is veszélyeztetik, ráadásul a közvetett földhasználat-változást vizsgáló tanulmányok tudományosan bizonyították, hogy a termesztés, gyártás, szállítás, felhasználás folyamata összességében legalább annyi üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mintha normál dízelolajat tankolnánk. És akkor az élelmiszer-termesztéstől elvont termőterületek káros hatásairól még nem is esett szó. A megoldást most a szakértők egy része abban látja, hogy a bioüzemanyagot alapvetően hulladékból vagy algákból állítsák elő.

Strasbourgban kemény viták zajlanak a kulisszák mögött és előtt is. Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága azt terjesztette elő, hogy az első generációs, főként gabonafélékből és energianövényekből előállított biodízel aránya a közlekedésben 2020-ra már ne haladhassa meg a felhasználás 5,5 százalékát, emellett a felhasználás legalább 2 százaléka már második generációs, algákból vagy hulladékból nyert bioüzemanyagból származzon.

Persze, nem könnyű jól matekozni a témában. Márpedig komoly matematikáról van szó, hiszen kőkemény üzleti érdekek húzódnak meg a háttérben. Nem véletlen, hogy – amint arra a Nemzetközi Intézet a Fenntartható Fejlődésért felhívta a figyelmet – sokáig alig esett szó arról, hogy ha egy járművet pálmaolajból származó biodízellel hajtanak, az éghajlati szempontból rosszabb, mintha szimpla dízelolajjal haladna a járgány. A bioüzemanyag gyártására használt növényeket termesztése miatt ugyanis új földterületeket kell felszántani vagy bevonni a világ más részein, hogy megtermeljék a szükséges élelmiszert és a takarmányt, ennek során pedig értékes ökoszisztémákat, pótolhatatlan élőhelyeket, a földi élet alapját biztosító szén természeti körforgásához nélkülözhetetlen szénraktárakat (erdőket, tőzeglápokat) pusztítanak el. E folyamat következtében több az üvegházhatású gáz a légkörben, felgyorsítva az éghajlatváltozást.

Motorbajok és arányok

A biomasszában az energia sűrűsége rendkívül alacsony, ezért nagy területeken kell növényeket termeszteni a megfelelő mennyiségű energia kinyeréséhez – mutatott rá a Magyar Természetvédők Szövetségének részéről Fridrich Róbert, hozzátéve: a bioüzemanyag hátránya, hogy előállítása nagy mennyiségű fosszilis energia befektetését igényli, kipufogógázának nitrogén-oxid-tartalma nagyobb, mint a hagyományos dízelolajé, továbbá az üzemanyagszűrők eltömődését is okozhatja. Németországban a 10 százalékban bioetanol-tartalmú benzin, az E10 bevezetése után kiderült: ez az arány már nagyban befolyásolja a benzin alkalmazhatóságát. Az etanol megtámadhatja a motorban lévő alumínium alkotórészeket, tönkreteheti a műanyag csöveket és tömítéseket. A BMW egyik mérnöke arra is figyelmeztetett, hogy a bioetanol víztartalma az égés során elpárologva keveredik a kenőolajjal, és azt felhígítva a motor kenésének romlásához, így az alkatrészek gyorsabb elkopásához vezethet. Az etanol fűtőértéke ráadásul alacsonyabb a benzinénél, ezért az E10-zel körülbelül 1,5 százalékkal kevesebb utat lehet megtenni két tankolás között. A német autók közel tíz százalékába pedig egyáltalán nem lehet tankolni, mert tönkretenné a motorjukat.

Ugyanakkor a Magyar Bioetanol Szövetség fontosnak tartja tisztázni, hogy félreértés lehet a sajtóban többször megjelent információ, amely szerint az Európai Unió csökkentette volna a bioüzemanyagok részarányát. Az igazság az, hogy szeptemberben az Európai Parlament – az Európai Bizottság korábbi csökkentő javaslatára válaszul – olyan javaslatot fogalmazott meg, amely 2020-ig a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 6 százalékra csökkentené a közlekedésben felhasznált első generációs bioüzemanyagok arányát és előírná a második generációs bioüzemanyagokból a legalább 2,5 százalékos arányt. A javaslatot azonban még nem fogadták el, csupán az EP jogalkotási állásfoglalása született meg, igen erős vitában, amit jól jellemez, hogy a szövegét csak kis többséggel, 356 szavazattal, 327 ellenszavazattal és 14 tartózkodás mellett fogadták el.

Értékes társtermékek

A Magyar Bioetanol Szövetség úgy látja, hogy az első generációs bioüzemanyagok mértékének visszaszorítása ismét a fosszilis üzemanyaglobbinak kedvez, és nem javítja Európa energiafüggetlenségre tett törekvéseit sem. Az Eurostatnak az EU-ban parlagon hagyott földekről szóló felmérését is idézve a szövetség leszögezi, hogy a kelet-európai országok – köztük Magyarország is – az élelmiszerbiztonság veszélyeztetése nélkül képesek nagy mennyiségű alapanyag előállításra. A bioetanol hulladékmentes előállítása során pedig rengeteg értékes társtermék keletkezik, többek között magas fehérjetartalmú állati takarmány is. Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia agrárkamarái – az EP ülésével egy időben tartott – közös szekszárdi ülésükön a fenntartható, terményalapú bioüzemanyagok támogatására szólították fel az európai döntéshozókat. Nos, az Európai Parlamentnek még második olvasatban is meg kell tárgyalnia a javaslatot, és a magyar képviselők szerint kicsi rá az esély, hogy erre még a közelgő EP-választások előtt sor kerül.

Magyarország agrárökológiai adottságai alapján továbbra is a napraforgó és a repce lehet a legfontosabb bioetanol alapanyagunk. A pálmaolajért persze nálunk sem lelkesednek, noha a biodízel előállítására felhasznált pálmaolaj mennyisége Magyarországon hat év alatt 350 százalékkal nőtt. Az IISD pedig nem finomkodott, amikor papírra vetette: „a pálmaolajból előállított biodízel számít az európai piacon szereplő legkárosabb bioüzemanyagnak”.